Hírek

Záró konferencia és kiállítás - Letöltés: Meghívó inextex 2009 október.pdf
A kurzus Svédországban
A svéd kurzus tizenhárom résztvevővel zajlott, akik különböző textiltechnikákkal dolgoznak: kötés, hímzés, szövés és textilnyomás. A résztvevők életkora 30-60 év, legtöbbjük magas szintű textilképzettséggel rendelkezik. Az ihletadó anyagokat a Västernorrland Megyei Múzeum textilgyűjteményéből válogatták ki, és legtöbbjük a megye népviseletének darabjai: hímzett sapka, gyapjú kistáska és selyemhímzésű gyapjúkesztyű.

A csoport szeptember 28-29-én tartotta meg a kurzusanyag első két szemináriumát. A nagy távolságok és a résztvevők napi munkája miatt a kurzust a hétvégéken tartották, és mindegyik szeminárium napi 7-8 órán át tartott. Néhány alkalommal a csoport egy nap alatt két fejezettel is elkészült. Karácsony és Újév idején a svéd résztvevőknek lesz idejük a termékeik véglegesítésére, és a kurzus hazai részét január 17-ig be tudják fejezni.
Az első kurzusszeminárium az első két fejezettel kezdődött, szeptember 27-én.

A szeminárium fő témája a kiválasztott textilgyűjtemények bemutatása, valamint funkcióik megvitatása volt.A tervező és a múzeum néprajzosa bemutatta a projektet, a résztvevők is bemutatkoztak, valamint néhány saját készítésű munkájukat is bemutatták egymásnak.A tervező és a néprajzos bemutatta az ihletet adó alapanyagokat.A résztvevők rajzokat és festményeket készítettek róluk, valamint lefotózták őket.
 
A második kurzusszemináriumra szeptember 28-án került sor.
A résztvevők a kurzusanyag 3-4. fejezetével dolgoztak, fekete–fehér mintákkal, majd színekkel és a színelmélettel foglalkoztak. Különböző színgyakorlatokat is elvégeztek egy nagy színkerék segítségével. Rajzokat, vázlatokat készítettek, majd meghatározták a további munkához használandó terveket és kialakítandó termékeket.
 
A harmadik kurzusszemináriumra 2008. október 11-én került sor.
A szemináriumon a résztvevők a kurzusanyag 5. fejezetével foglalkoztak, amely egyéni konzultációkat jelentett a projektötletekről, az anyagokról, színekről és formákról. Az egyéni konzultációk ideje alatt a kézműves szakértő, azaz P2” az anyagokról és a termék elkészítésének a technikájáról tartott a résztvevők számára konzultációt.
 
A negyedik kurzusszemináriumot 2008 november 8-án tartották meg, mely alkalommal a kurzusanyag 6-7. fejezetét dolgozták fel. Ennek témája a résztvevők termékfejlesztésének közös bemutatása és az alkotói folyamat folytatása, valamint a termékek beárazása volt.A vezetők különböző lehetőségekkel és mintákkal ismertették meg a résztvevőket a csomagolást illetően., akik aztán különféle dobozokat és borítékokat készítettek fenti céllal. Mindenki készített egy címkét egy rövid bemutató leírással és a termék néhány fontos adatával.
 
Az ötödik szemináriumra 2008. november 9-én került sor.
A résztvevők a kurzusanyag nyolcadik fejezetével foglalkoztak, amely a termékek véglegesítését és kiállítási előkészületeket jelentette. A csoport folytatta a csomagolással és címkézéssel kapcsolatos munkát.
 
 

 

Észtország
A 13 észt résztvevő Muhu-n bemutatkozó előadással kezdte meg a munkát, amit a tallinni Művészeti iskola igazgatóhelyettese tartott számukra 2008. szeptember 27-én.
 
Az első kurzusszemináriumra október 2-án került sor a múzeumban. A múzeum igazgatója röviden bemutatta az INEXTEX-projektet és a Muhu Múzeum projektbeli partnereit. A résztvevők bemutatkozását azok korábbi munkáinak bemutatása követte. A résztvevőket – korábbi képzettségeik alapján két csoportra oszthatjuk. 40 százalékuk művészeti iskolát végzett, a többiek pedig a hagyományos Muhu-i kötés képzett mesterei.A múzeum kurátora bemutatta a múzeum textiljeit és ismertette a velük való bánásmódot. A munka során használt textileket a résztvevők választották ki. Főként hagyományos fejfedőkre esett választásuk, és ez megegyezett az eredeti projektelképzelésekkel, hiszen ezek a darabok hagyományosan is mindig fontos részei voltak a nők öltözékének. Ennek ellenére erről ma már szinte senki sem tud. Emiatt ezt a választást komoly sikernek tekinthetjük, mivel a résztvevők a kurátor által javasolt darabok mindegyikét maguk is kiválasztották.
 
A második szemináriumot a Muhu-i Szakközépiskola művészeti osztályában tartották október 9-én. A kurzusvezető, aki egyébként textiltanár és szakértő, tartott egy előadást azokról a termékfejlesztést célzó projektekről, melyekben korábban részt vett. A kurátor röviden áttekintette a résztvevők által kiválasztott textileket. A kurzusvezető átadta a résztvevőknek a jegyzeteket és a textilekkel folytatott munkához szükséges anyagokat, és magyarázatot is fűzött a különböző anyagok minőségéhez.
 
A harmadik kurzusszemináriumot október 16-án tartották.
A résztvevők megkezdték a munkadarabok mintáinak lemásolását, és különböző, fekete-fehér mintavariációkkal próbálkoztak. A vezető mutatott nekik egy érdekes technikát, melyben krétát használt a minták megrajzolására. A képzőművészeti végzettségű résztvevők hamar elkészítették a színes textilvázlatokat. A többiek kissé megijedtek, mivel ők nem rendelkeztek e területen hasonló gyakorlattal. A vezető azzal vigasztalta őket, hogy a jövőben, amikor a kötéssel kapcsolatos munka a kezdetét veszi, ők is megmutathatják, mire képesek.
 
A negyedik szemináriumra október 23-án került sor.
A kurzusvezető rövid bemutatót tartott a színekről és megmutatta a színkereket. A résztvevők elkezdték a színekkel való munkát. A feladat sakktábla készítése volt, különféle színekkel (minden négyzetnek különböző színűnek kellett lennie).
 
Az ötödik kurzusszemináriumot a festésnek és a rajznak szentelték október 30-án.Mindenki a magával hozott vázlatok befejezésével foglalatoskodott.
 
A csoport 13 nőből áll, akik csütörtökönként kb. három óra erejéig gyűlik össze az öt alkalommal. A negyedik szeminárium után a csoport tagjai úgy határoztak, hogy a kurzusanyag minden fejezetének átlagosan két összejövetelt szentelnek. Most az ötödik fejezetnél tartanak, és terveik szerint Karácsony és Újév idején jutnak el a végső előkészületekig.
 
 
 

 

Románia
A románinai partner kurzusán 18 résztvevő volt jelen. Kiválasztásuk a nyílt szemináriumon kiosztott és kitöltött kérdőív alapján történt. Egy másik kutatást is elvégeztek ( kérdések tevékenységükkel, fő termékeikkel és technikájukkal kapcsolatban), majd pedig telefonon beszélgettek a potenciális résztvevőkkel.
 
A résztvevők jó része hölgy, ami a kézműves-termékek erősen nemhez kötött jellegéből adódik. Legtöbbjük önállóan dolgozik, és nem kötődik szervezethez vagy szövetséghez. Jelentős részük viseletkészítéssel foglalkozik, de vannak közöttük bőrdíszművesek és más technikákkal dolgozók kézművesek is. Mindez a létrehozott termékek változatosságát és a kiállítás sokszínűségét teszi majd lehetővé. A kézművesek különféle tevékenységi területeket képviselnek, legtöbbjük más technikákban is magas szintű jártassággal rendelkezik. A legtöbb résztvevő kézművesként keresi a kenyerét, és saját műhelyében dolgozik. Ez a kurzus soránkomoly segítséget jelent.
 
A kurzus szeptember 25-én kezdődött meg az előkészítő találkozóval, a projekt és a kurzus bemutatásával, valamint a kurzusvezető és a résztvevők bemutatkozásával. Minden résztvevő kapott egy CD-t fotókkal a kiválasztott textilekről. A résztvevők emellett egy mappát is kaptak vázlataik, rajzaik és jegyzeteik számára.
 
1. szeminárium, október 11.
A múzeum kurátora bemutatta a textilgyűjteményt, elsősorban a résztvevők előzetes kívánalmaira alapozva a tanulmányozni kívánt darabok tekintetében. A gyűjtemény darabjait dobozokban mutatták be, így a résztvevők fényképeket és rajzokat készíthettek róluk, skicceket készíthettek a számukra érdekes mintákról és motívumokról. Ezt a modern textilek bemutatása követte, majd pedig a résztvevők beszélgetést folytattak a textiltervezésről, és saját munkáikat is bemutathatták.
 
2. és 3. kurzusszeminárium: október 25.
A résztvevők a tervrajzok funkciójáról és azok kidolgozásáról tanultak, emellett anyanyelvükön is megkapták a kurzusanyagot, és röviden áttekintették az abban leírt tevékenységeket. A különböző termékek előállításához szükséges anyagokat szétosztották a résztvevők között, a termék típusától és technikájától függően. A résztvevőket tanácsokkal látták el a jellegzetesen székelynek motívumokkal kapcsolatban, és arról, hogy melyek a régióra legjellemzőbb minták.
 
4. és 5. szeminárium, november 8.
A résztvevők a tervrajzok befejezésén dolgoztak, és kísérleteket végeztek a különböző technikákkal, színekkel és anyagokkal. Különféle színeket próbáltak ki, és elemezték a motívumok különböző színsémákkal történő megjelenését.
A szemináriumról a regionális sajtóban is hírt adtak, egy rövid videó-riport formájában. A szemináriumon a szakértők röviden bemutatták a modern háztartásokban használt textileket és divatcikkeket azért, hogy a résztvevők képet kaphassanak a manapság használatos díszítőmintákról és népi motívumokról.

6. szeminárium, november 15.
A szeminárium egyéni konzultációkból állt. Kerekasztal-beszélgetésekkel kezdődött, melyen megbeszélték a résztvevők termékfejlesztésben történt előrehaladását. A konzultációk nyilvánosak voltak, hogy minden résztvevő javaslattal tehessen hozzá a többiek munkájához. A csoport megpróbálta konkretizálni a kifejlesztendő termékek karakterét. A következő kurzusra a résztvevők magukkal hozzák a kísérleti munkadarabokat, és átbeszélik őket a kurzusvezetővel azért, hogy lássák, miként lehetne őket alkalmazni egyes viseletek vagy háztartási textíliáknál.
 
 

 

Magyarország
A magyar célcsoport létszáma 16 fő, köztük találunk hímzőt, szövőt, viseletkészítőt, nemezelőt, művésztanárt. A csoport összeállítása során a szempontok között szerepelt, hogy minél többféle textiltechnika képviselve legyen, illetve a résztvevők saját szakterületükön képzett, somogyi alkotók legyenek. Másrészt mind a magyar, mind az erdélyi anyag feldolgozására szánt időszakot vállalni tudják. A csoport életkora 35-65 év között van, egy férfi és 15 nő vesz részt a munkában.
 
Előzetes egyeztetések alapján a célcsoport tagjai számára legmegfelelőbb, ha a kurzusnapok szombatonként kerülnek megrendezésre, mivel a résztvevők jelentős része dolgozik. A múzeum munkatársaival egyeztettük a lehetséges időpontokat, tekintettel az intézmény rendezvényeire, programjaira, illetve a hazai ünnep- és munkanapok (elcserélt szombatok) rendjére is.
 
A kurzusanyag 2. számú ütemezését követi a magyar csoport.
 
1. Kurzus – 2008 .szeptember 20. délelőtt
A projekt bemutatása mellett ismertettük a közös munka során a résztvevőkre váró feladatokat. A múzeum néprajzosa röviden bemutatta a textilgyűjteményt, hasznos információkkal ellátva a csoportot a kurzusvezető felvázolta az előválogatás, a szelekció indokait. A résztvevők néhány szóban bemutatkoztak, ki mivel foglalkozik.
 
2. Kurzus – 2008. szeptember 20. délután
A textilgyűjtemény kiválasztott darabjainak megismerése, vizsgálata, elemzése következett. A résztvevők fotókat, vázlatrajzokat készíthettek, kérdéseket tehettek fel a néprajzos szakembernek és a kurzusvezetőnek.
 
3. Kurzus – 2008. október 14. délelőtt
A kurzusanyagnak megfelelően az előzetesen készített vázlatok, mintarajzok feldolgozása zajlott fekete-fehérben. A résztvevők számára a motívumokkal való újfajta bánásmód érdekesnek bizonyult. A munkához alkalmazott technikák és eszközök a másolópapír mellett fólia alkalmazása, fénymásoló használata is szerepelt. A darabolás, a forgatás, a kiemelés, az elhagyás, a raportálás stb. érdekes eredményekhez vezetett.
 
4. Kurzus – 2008. október 14. délután
A színelméleti ismeretek rövid áttekintése mellett a színkeverésen túl gyakorlatban a színek egymásra gyakorolt hatásával foglalkoztunk bővebben (színkombinációk, komplementer színek, színkontrasztok, hangulatok kifejezése stb.). Az alkalmazott technika (különböző színű zsírkréta, majd arra különféle színű vízfesték felvitele) viszonylag gyors eredményt nyújtott a fentiek kifejezésére, jól elemezhetőek voltak.
 
5. Kurzus – 2008. november 8. egész nap.
Az elkészített tervek, vázlatok alapján egyéni konzultációkra került sor. A megbeszélés során nemcsak a kompozíció, motívumok stb. került szóba, hanem a kivitelezéshez alkalmazott technika, a felhasználásra kerülő alapanyag kiválasztása, színhatások, térhatások stb. is. A csoport másik fele a múzeum raktárában még egyszer megtekinthette, fotózhatta a textileket, felmerülő kérdéseikre választ kaphattak.
 
 

 

Szeminárium és workshop Észtországban
2008. Április 1-5.
A negyedik projekttalálkozót Észtországban szervezték, a többi három partnerországhoz hasonló programmal. Miután minden partner képviselője megérkezett Muhu szigetére, a résztvevők megtartották az első találkozót.
 
A következő nap Muhu település bemutatásával vette kezdetét. A múzeum is a település fenntartásában működik. Ezt követően került sor az észt partnerszervezet bemutatkozására, amely során ismertették az egész életen át tartó tanulásban betöltött szerepüket, és elsősorban a textil területén szerzett tapasztalataikat. A Viliandi Kulturális Főiskola néhány meghívott diákja bemutatta a Muhu textilhagyatékát feldolgozó sikeres projektjüket, s a munka során létrehozott gyönyörű termékek némelyikét saját szemünkkel is megcsodálhattuk. A helyi kézműves szövetség egyik tagja a múzeummal való együttműködésükről számolt be. Ismertette továbbá a térségi textilörökség megőrzésére és felhasználására irányuló törekvéseik módszereit.
 
A projektpartnerek idegenvezetős sétát tettek a múzeum épületeiben és megtekintették annak kiállításait. A vendéglátó Muhu múzeum meghívta a célcsoportokat a nyílt szemináriumra, melynek vezetését svéd szakemberek végezték, éppen úgy, mint Magyarországon és Romániában. Összesen 34 észt érdeklődő jött el a szemináriumra, amit egy élénk kerekasztal-beszélgetés követett a textilörökség partnerországokban megfigyelhető elüzletiesedéséről.
 
A program másnap a múzeum textilgyűjteményének műhelymunka keretében való feldolgozásával folytatódott. A projekttalálkozók során a partnerek országaik aktuális problémáit is megvitatták, a gazdasági élet nehézségeit is beleértve. Emellett a kurzusanyag kifejlesztéséhez szükséges belső értékelési és kommunikációs módszerekről is eszmét cseréltek. A résztvevők megismerhették, majd megvitatták a kurzusanyag szerkezeti vázlatát. A projektpartnerek emellett színes információkhoz juthattak az észt kultúráról, kézművességről és hagyományokról. Több helyi kézművessel és azok műhelyeivel személyesen is megismerkedhettek Muhuban és Tallin-ban egyaránt.
 
 

 

Szeminárium és workshop Hargita megyében

2008. február 15-16.

 

A harmadik projekt találkozóra a romániai Hargita megyében került sor. A program a magyarországihoz hasonlóan a román partner szervezetek bemutatkozásával, az életen át tartó tanulásban betöltött szerepével és tapasztalataival kezdődött. További előadásokat hallgathattunk meg  a felnőtt oktatás munkamódszereiről, valamint gyakorlati tapasztalatokat a regionális textil kincs megőrzéséről és felhasználásáról.

A fogadó szervezetek (Hargita megye Tanácsa, Csiki Székely Múzeum) saját célcsoportjaik számára meghirdették a nyílt szemináriumot, melyet a svéd és a román külső szakértők közösen tartottak. A szeminárium során a résztvevők informálódhattak a projektről és tájékozódhattak arról a svéd tapasztalatról, mely textilörökségünk technikáinak és motívumainak mindennapi életünkbe történő átültetéséről szól, új termékek kifejlesztésével. A hargitai szeminárium 74 résztvevőjének bemutatásra kerültek a korábbi két svéd projekt egyes termékei is.

 

A programot múzeumi munkalátogatással folytattuk, melynek során kiválasztásra kerültek a helyi textil kincsnek a projekt során felhasználandó darabjai.

A projekt partnerek betekintést nyertek a helyi kulturális életbe és a tradíciók ápolásának módjába, valamint meglátogattak néhány helyi kézművest, s azok műhelyeit.

 

2008. január 27-30. INEXTEX szeminárium, Somogy megye

 

A partnerszervezetek második találkozójára Magyarországon, Somogy megyében került sor. A munkamegbeszélések folyamán a magyar partnerek bemutatták szervezeteiket, korábbi projekt-tapasztalataikat, a felnőtt oktatás terén elért eddigi eredményeiket csakúgy, mint a helyi textil örökség kialakulásának történetét, azok felhasználásának és megőrzésének gyakorlati tapasztalatait.

 

A Somogy megyei Önkormányzat és a megyei Múzeum közös szervezésében megtartott nyílt szemináriumon mintegy 40 kézműves tanár, alkalmazott iparművész vett részt a régióból. A Vasternorrland Megyei Múzeum mint a projekt vezető partnere, a magyar szakértőkkel közösen ismertette az érdeklődőknek a projekt munkacsomagjait. A svéd munkacsoport tagjai átadták két korábbi projektből származó tudásukat és tapasztalataikat, melyek a XIX. Századi svéd motívumkincs aktualizálását és új termékek előállítását célozta meg. Az e projektből származó termékek egyes darabjait be is mutatták a résztvevőknek.

 

Szakmai napok Somogyban - 2008. január 28-29.

A Somogy Megyei Önkormányzat és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága szakemberei közösen készítették elő az INEXTEX két napos somogyi rendezvényét.
A programban résztvevő svéd, észt és erdélyi társintézmények szakembereinek és megyei képviselőinek fogadása, a szakmai programok összeállítása a szervezők összehangolt munkáját igényelte .

Már január első napjaiban a Somogy Megyei Önkormányzat a múzeum egyetértésével felkérte külső szakértőnek Csapó Angélát szövő, népi iparművészt, így a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi textilgyűjteményének áttekintése, egyes gyűjteményi darabok kiválasztása a tervezett műhelymunkára időben megkezdődhetett.

A válogatás során a közel 600 db-os textilgyűjteményből 66 db szőttest lefotóztunk, amiből 28-at ki is emeltünk a szakmai bemutatóra. A viszonylag nagy számú szőttes bemutatását nemcsak a külső szakértő személye (szövő) indokolta, hanem az is, hogy Somogyban a takácsok működésével egy időben a sima, majd a céhes takácsmesterség megszűnése után (1872-től ) a mintás, szedettes technikával készült szövésnek is hagyománya lett a megye egyes vidékein különösen a Zselic, Belső- Somogy és a Dráva mente falvaiban. Lakástextilek, szokások gyakorlásához használt textilek, viseleti darabok készültek egyszerűbb és díszesebb mintázattal, így a kiválasztott darabok segítségével ízelítőt kívántunk adni a motívumvilág gazdag variációiból.

A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi textilgyűjteményének legszebb darabjai közé tartoznak azok a szabadrajzú mintakinccsel és lyukhímzéssel díszített férfiingek, melyek nagyobb részt az 1860-1890-es években Karádon, Törökkoppányban, Buzsákon, Szennában és Csurgó vidékén készültek. Ezek közül is válogattunk ki néhányat a tervezett bemutatóra. Csapó Angéla néhány gyűjteménybe került szőttesét is előkészítettük, hogy a program résztvevői e darabok segítségével tájékozódhassanak, hogy hol tart ma Somogyban a szövéshagyományok ápolása, milyen munka folyt/folyik részben a múzeum néprajzi textilgyűjteményre alapozva.

Fontos feladat volt a nyílt szeminárium előkészítése, a meghívólevél elkészítése, a meghívottak névsorának összeállítása. A kiküldött 60 db meghívóra 36 fő jelezte vissza írásban részvételi szándékát.

A két napos programterv összeállításakor felmerült, hogy a vendégeket olyan alkotókhoz is elvigyük, akik „élőben” mutatják be a 19. század derekán virágkorát élt népi díszítőművészet mai keretek, igények szerinti továbbélését. A választás Gosztonyi Zoltán faragóra, népművé-szet mesterére és Orosz Adél nemezkészítő, kézműves házának megtekintésére esett.

A január 27-én este érkezett vendégek programsorát másnap reggel a megyei önkormányzat Címertermében rendezett előadások sora nyitotta meg.

Dr. Vörös Tamás főjegyző vetített képes előadásában a megyét, a megyei önkormányzat működését mutatta be. Dr. Költő László megyei múzeumigazgató a közel száz esztendős intézmény múltját és jelenét ismertette, felvillantva képekben Somogy megye kulturális örökségének azokat a részleteit, melyeket e vidéken élt emberek hagytak örökül.

Kapitány Orsolya néprajzkutató előadásában (aminek bővített változatát a program résztvevői nyomtatott formában megkaptak) a somogyi nép textilkultúráját ismertette a Rippl-Rónai Múzeum textilgyűjteményén keresztül. Csapó Angéla szövő, népi iparművész, a program külső szakértője bemutatkozó előadásában nemcsak a saját tevékenységével, hanem az általa vezetett Motolla szövőműhely munkájával is megismertette a partnereket.

Végül Károly Irma a Somogy Megyei Művelődési Központ volt igazgatója arról a szakmai munkáról számolt be, amit az elmúlt 30 évben végeztek a szövés, hímzés, faragás és a többi népi díszítő művészeti ágban, hogy a „tiszta forrás” alapjául szolgáljon a mai alkotni vágyók munkájának.

Ebéd előtt még rövid sétát tettünk a múzeum természettudományi és régészeti kiállításaiban, majd az ebédet követően a nyílt szemináriumra került sor a Megyeháza Kistermében.

Ulrika Bos Kertu és Kerstin Lingtröm előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a meghívott alkotók, pedagógusok, illetve a tolnai és somogyi népművészeti egyesület vezetői. A szeminárium végére nagyon sok kérdés fogalmazódott meg a résztvevőkben, amire a svéd partnerek és Csapó Angéla válaszoltak.

Másnap 9 órakor a Rippl-Rónai Múzeumban a néprajzi textilgyűjtemény bemutatásával folytatódott a program. Előbb a textilraktárba mentünk, ahol azokból a darabokból mutattunk be néhányat, melyek közül nem válogattunk be a műhelymunkához. Itt a viseleti darabok kerültek előtérbe: a szabók által készített férfi dolmányok, mellények, gyári anyagokból saját kezűleg vagy varróasszonnyal klott, szövet, selyem stb. anyagból varratott női felsőszoknyák, blúzok, „röpikék”, kontyok, majd a méltán híres somogyi szűcsmesterséget képviselő ködmönök forma- és mintakincséből adtunk ízelítőt.

A raktár után a műhelymunka keretében Csapó Angéla bemutatta a partnereknek azokat a kiválasztott textileket, melyek mintakincsei alapul szolgálhatnak a somogyi textilörökség megújításának, új használati tárgyakon történő megjelenéshez.

Ebéd után Kaposváron a Róma-hegyen álló Rippl-Rónai Emlékmúzeumot látogattuk meg, ahol angol nyelvű vezetéssel Somogy festőóriásának remekműveivel és egyéb tárgyi hagyaté-kaival ismerkedhettek meg a vendégek.

A szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe vezető úton betértünk Gosztonyi Zoltán faragóhoz, a népművészet mesteréhez, aki a szíves fogadtatás mellett rögtönzött bemutatót tartott a munkáiból. A csont, a szaru, a fa megmunkálásának nagymestere beszélt a tárgyain megjelenő mintakincs eredetéről, de az alkalmazott díszítő technikákról is, amivel a somogyi pásztorelődök is hasonlóan dolgoztak.

Az itt eltöltött kellemes percek után Szennába mentünk, ahol a szabadtéri múzeumot Imrő Judit gyűjteményvezető mutatta be.

Szennában él Orosz Adél faipari mérnök, aki nagy szenvedéllyel eleveníti fel a nemezkészítés hagyományait és készít a színezett gyapjúból használati és dísztárgyakat. Otthonában egy bemutatóra invitálta a programban résztvevő partnereket, ahol egy híres somogyi

pásztorfaragvány, tükrös mintakincsét ültette át nemezre. 
A két napos program este a szennai Ágnes fogadóban vacsorával zárult. 

Kapitány Orsolya

2007. december 17-19. INEXTEX szeminárium, Västernorrland 

Az irányító bizottság ülése során a partnerek jóváhagyták a projekt részletes megvalósítási és időtervét, megszavazták az irányító bizottság és a szakmai munkacsoportok tagjait, elfogadták a kommunikációs, terjesztési és kutatási stratégiákat.  A decemberi szeminárium során a partnerrel megállapodtak abban, milyen hozzáadott értékkel tudják gazdagítani a projektet, és egyeztettek az egyes munkacsomagokban leírt elemek végrehajtásának részleteiről is. A Vasternorrland Megyei Múzeum bemutatta a partnereknek textil gyűjteményét, külön kiemelve a korábbi projektekben feldolgozott termékeket.